Látogatásunk a Pécsi Tudományegyetemen

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara (PTE-ÁOK) az elmúlt évekhez hasonlóan, ebben a tanévben is nyílt napot hirdetett meg az érettségiző diákok részére, ám idén a középiskolák diákújságjainak képviselőit is meghívták, egyfajta kerekasztal megbeszélésre. Ez okból kifolyólag újraalakuló újságunk négy szerkesztője is részt vett eme jeles napon. Utazásunk fárasztó, de annál tartalmasabb volt! Megtudhattunk újdonságokat a megváltozott felvételi szabályokról, kipróbálhattuk magunkat sebészként, fogorvosként, gyógyteákat, gyógyító krémeket készíthettünk, stb… Tájékoztatókat hallgathattunk nyelvtanulási lehetőségekről, és az új felsőoktatási törvényekről is.
Mindenezek után, mivel kevés tanuló jelent meg az egyes diákújságoktól, a kerekasztal megbeszélés elmaradt… De mi, a talpraesett MKG-s középiskolások átléptük eme akadályt, és interjúalanyokat kerestünk meg, egy-egy érdekes kérdésünkkel.

Fotó: tensi-congress.hu

Első ,,áldozatunk” egy segítőkész harmadéves hallgató, Kupó Péter volt, aki az interjú előtt is sokat segített nekünk mikor tájékozódási nehézségeink akadtak. Schranc Álmos tett fel neki kérdéseket:

Schranc Álmos: Mi szeretnél lenni, van-e konkrét elképzelésed, hogy merre szakosodsz az Egyetem elvégzése után?
Kupó Péter: Ami biztos, hogy jó orvos szeretnék lenni, de pontos elképzelésem még nincs, több terület is tetszik.
S. Á.: Biztosan gondolkodtál azon, hogy itthon, vagy külföldön szeretnéd elkezdeni a pályafutásod?
K. P.: Igen, megfordult a fejemben, és külföldön szeretnék kezdeni, mondjuk az Egyesült Királyság valamelyik országában, de utána mindenképp haza szeretnék jönni, és itthon folytatni.
S. Á.: Nehéz kérdés, és biztosan hallottad is már, de mi a véleményed a magyar egészségügyi ellátásról?
K. P.: Hát igen… Sajnos nem elég a költségvetés erre a célra. Az egyik oktatóm azt tanította és tanítja is, hogy kis pénzből egész magas színvonalat tudunk még nyújtani, és ez jó, mert a pénztelenség logikus gondolkodásra serkenti a magyar orvosokat, ez is az egyik oka, amiért külföldön is nagyra becsülnek minket.
S. Á.: Tanítanál is később?
K. P.: Most is tanítok – a háta mögé mutat, egy érettségire felkészítő táblára -, és ha lehetőségem lesz rá, szeretnék is tanítani. De nem feltétlenül a katedrán adnám át a tudásomat, hanem inkább a kórteremben.
S. Á.: Köszönjük szépen!

Ezután, a már ,,foghúzás gyakorlásánál” megismert, Frank Dorottyával beszélgettünk.

Schranc Álmos: Ugye már végeztél az Egyetemen?
Frank Dorottya: Igen, 2008-ban végeztem a Fogorvosi szakon.
S. Á.: Mindig fogorvos szerettél volna lenni? Van kifejezett szakterületed?
F. D.: A gimnázium 4. évében döntöttem e pálya mellett, de ha újra döntenem kellene, ugyanígy tenném, nem bántam meg. Igen van, orális biológiával foglalkozom.
S. Á.: Kimennél külföldre dolgozni? Sok nemrég végzett orvos ezt teszi…
F. D.: Nem, ha tehetem, itthon maradok.
S. Á.: Mi a véleményed a magyar egészségügyi ellátásról, most hogy Te már ebben mozogsz?
F. D. (mosolyog, majd szűkszavúan csak ennyit válaszol): Vegyes érzelmeim vannak efelől..
S. Á.: Nagyon köszönjük!

Utunk fárasztó, de nagyon tanulságos volt. ezúton is köszönjük a Pécsi Tudományegyetemnek a meghívást, és tanárnőnknek, Fejes Anikónak, és igazgatónőnknek, Bántó Zsuzsannának, hogy megkaptuk a lehetőséget arra, hogy elmehessünk.

Pucskó Zsóka (11. c)

SZÓLJ HOZZÁ!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s