Kis biológusok, avagy Balaton szakkör a fonyódi gimiben

Csapatunk „pályafutása” 2012 áprilisában indult biológia szakkör címmel, ahol legfőképpen biológia-kémia fakultációsok gyűltek össze. Izgatottan vártuk, mit is fogunk látni, hallani, hiszen még sosem voltunk terepen. A szakkört az EuLakes projektnek köszönhetjük, a projekt megvalósításában 4 ország (Olaszország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország) terültéről összesen 9 szervezet vesz részt. Közvetlen támogatónk a Nők a Balatonért Egyesület. A Balaton szakkörben Piliszky Zsuzsanna vezetésével a fonyódi Mátyás Király Gimnázium biológia-kémia tagozatos diákjai számtalan új élményben részesülhettek.


Bővebben…

Három idea az irodalomról

Hogyan jött létre a kultúra? Polaritások a meghatározásban.

  1. Dawkins mém-elmélete szerint a zene, a vers, az irodalom, a vallás mind olyan, mint a gén, de nem molekuláris alapú, csupán egy tetszetős gondolat, amit az emberi agyak lemásolnak és tovább adnak… egy önreprodukáló gondolati elem, amit a véletlenszerű kiválogatódás tart fenn, valóságalapja nincs, csak olyan, mint egy önző gén, ami az öncélú fennmaradását, mint valami vírus, az emberi agyakon keresztül gyakorolja.
  2. Határ Győző a lélekelmélet-istenelmélet-teremtéselmélet (a metafizika az irodalomban) haláláról beszél. „A neuroendokrin rendszer váladékolta “érzelmek” (szeretet, gyűlölet, részvét), ill. “szenvedélyek” fogalmi ki- és lecsapódásai, s azoknak teljességgel indokolatlan kozmikus kinagyítása: valamennyi buborék csupán…”
  3. Hamvas Béla: „Minden irodalmi, művészi, filozófiai alkotás a beavatás halvány mása…
    Célja a misztériumokba való bevezetés. Az írókat, művészeket az angyalok inspirálják, a legnagyobbakat az arkangyalok (pl. Jakob Böhme-t is), mint Mihály angyal is, aki a legnagyobb misztériumok őrizője.

Átdolgozások a Diákszem/Mátyás Times archívumából

Aforizmák (gyűjtés)

Ha egy emberben vákuum, üresség képződik, az beszívja, behívja magába a gonosz erőit, olyan ez, mint a fekete lyuk, a szeretet hiányának fagyos sötétje.

Az ember ingyen van, de az álarcért sokat kell fizetni.

A szentimentalizmus az egoizmus egyik válfaja. Isten megtalálásához nélkülözhetetlen a humor. A gonosz és a szenvedés a maga szintjén iszonytató, de felülről szemlélve megmutatja a maga groteszkségét, amit igazán csak a tiszta lélek lát át.

A bort Isten adta az embernek, de mint minden istenihez, ehhez is hozzászegődött egy megrontó erő, egy démon. Aki nem ismeri igazán önmagát, az azt sem veszi észre, hogy a boron keresztül ki beszél hozzá.

Nem az út lehetetlen, hanem a lehetetlen az Út!

A régi erények /derű, figyelem, békesség, alázat, türelem, bátorság odaadás/, melyek valaha az emberben éltek, ma halálos hiánybetegségek.

A Diákszem/Mátyás Times archívumából

A film

Idézet a filmek világából:

“Mikor a gyermek gyermek volt.
Nem tudta, hogy ő gyermek
Mindennek lelke volt még,
És egy volt minden lélek.”

(Wim Wenders: Berlin fölött az ég)

A filmeket talán úgy csoportosítanám a teljesség igénye nélkül, hogy:

1. Szakrális jellegű művészfilm

A filmtörténet nagy spirituális alkotói – Bresson, Tarkovszkij, Mihail Csehov, Wim Wenders – számára Isten nem probléma, hanem kétségbevonhatatlan, megkérdőjelezhetetlen valóság, amit megidézni, amihez eljutni a művész egyetlen feladata. “Én nem keresek, én találok” – ez Tradovszkij hitvallása.

A szakrális film lényege a katarzis, vagyis a megtisztulás. Végigvezeti a nézőt egy gondolati-érzelmi örvényen-ösvényen, ennek a spirálnak-útnak a végén egy tágabb perspektíva, magasabb összefüggések megértése-megélése található.

2. Modern művészfilm

Ilyen pl. Ingmar Bergman, a modern film meghatározó művésze. Modern, abban az értelemben, hogy a hit helyét elfoglalja a kétely, a bizonyosságét a keresés. “Mikor a vallás teljesen eltűnt az életemből, egy csapásra könnyebb lett élni… ” -írja Bergman.

Ettől a pillanattól az abszolútum nem jelenik meg a filmjeiben. Világa Isten nélküli univerzum: “negatív lenyomat”.

A művész filmekben is fontos az elgondolkodtatás, az érzelmek felélesztése, de az út kiúttalan marad, nincs megtisztulás, az ember a végén szinte eliminálódik.

3. Szórakoztató filmipar: kikapcsoló film, avagy közönségfilm

Itt Isten keresése, a szakralitás nem szempont, maximum szórakoztató, esetleg borzongató effektusként jelenik meg. A film elején esetlegesen felbukkanó gondolatébresztések pusztán a figyelem felkeltését, a film eladhatóságát szolgálják.

Átdolgozások a Diákszem/Mátyás Times archívumából

Környezet

Lukács Csaba írásaiból: „Jelenleg a világon körülbelül 1,2 milliárd ember él teljes szegénységben, azaz naponta kevesebb mint egy dollárból. Azt is tudni kell, hogy a szegénység a legfőbb oka a konfliktusoknak, a járványos betegségeknek, az emberi jogok megsértésének, a környezeti ártalmaknak és a migrációnak. A gyermekek a legveszélyeztetettebbek: naponta harmincezer gyerek hal meg alultápláltság miatt vagy oltással megelőzhető betegségektől. Az UNICEF szerint százmillióra tehető az utcagyerekek száma, a csecsemőhalandóság a fejletlen országokban tízszer nagyobb, mint másutt.”
A világ népessége 2011-re elérheti a hétmilliárdot, a növekedés majdnem kilencvenkilenc százaléka a fejlődő országokban jön létre. Ók könnyen a holnap menekültjei lehetnek, akik nálunk kopogtatnak majd, ha nem sikerül otthon tartani őket.”

Mi az oka az emberiség globális problémáinak (szegénység, környezetpusztítás, túlnépesedés)? Mit teszünk rosszul?

  Bővebben…