Nyári tábor Töröcskén

Töröcske már hagyomány a fonyódi Mátyás király Gimnázium számára

Hideg hó hull, de már folynak az előkészületek a forró hangulatú nyári táborozásra.

Osztályfőnököm, Halvax Eszter tanárnő lelkes buzdítására részt vettem a Töröcskén megrendezett nyári táborban. Augusztus 10-én indultunk, alig múlt dél mire az ezüstösen csillogó kerek tó tövében emelkedő domb barátságos völgyei már intettek nekünk, mögöttük a faviskók gerincei fénylettek.

Töröcske (8)

Az első nap a bemelegítésről szólt, mindenki berendezkedett a szállásán. Barátaimmal, Krisztiánnal és Mátéval körbesétáltuk a tavat, majd egyik szegletében letelepedve a túlpart délutáni fényében sütkérező, megkapóan légies, selymes fűzfákról készítettünk vízfestményt.

Alkotásaink tábori témája a „szerelem a természetben” volt. Az installációnk lényege pedig abban állt, hogy mindenki kapott egy fémből készült szívecskét, amit természetes anyagokból kellett feldíszíteni, majd egy akasztóval felfüggeszteni a kereszt alakú Robinson-oszlopunkra.

A táborozás során hamar megtaláltuk a közös hangot, ebben segített Keserű Zoltán tanár úr, aki a mozgalmas hét során főként a főzés, a zene és a humor művészetében jeleskedett. Este, a sziporkázó csillagos ég alatt közös erőbedobással, gitár kísérettel daloltuk el a tábor indulóját, aminek lényege, hogy Töröcske unatkozni senkit nem hagy.

És valóban, unatkozásra senkinek nem jutott ideje, mert a következő napokban változatos programok, foglalkozások sokaságából válogathattunk. Filmforgatás, irodalmazás, rajzolás, festés, zenélés, túra, sportjátékok vártak bennünket, és mindez vadregényes környezetben.

Igyekeztük összekapcsolni a sportot a művészettel. Már a második nap alkalmunk nyílt betekinteni a Zselic szépségébe, Keserű tanár úr vezetésével egy csaknem 30km-es túrán vehettünk részt. A szikrázó napsütésben felbukkanó erdőzöld árnyalatok inspirálóan hatottak a művészi munkáinkra.

Töröcske (4)

A táborban maradók is serénykedtek. Halvax Eszter tanárnő vezetésével a magyarosok szerelmi irodalmunk gyöngyszemeit csodálták, elemezték. Lengyel Zsüliett tanárnő izgalmas feladatokkal látta el a képzőművészet iránt érdeklődő diákokat. Persze nem maradt el a zene, a fotózás és a filmforgatás sem. Simon Emőke forgatókönyve és rendezése alapján összeállított film főszereplője Freizberger Márton és Vajda Emília volt. Marci aggódó kérdése az „Utoljára kérdezem, most jössz vagy maradsz?” azóta szállóigévé vált.

A nyolcnapos táborozás minden perce felejthetetlen élményként maradt meg. A délelőtt az irodalmi és szépművészeti foglalkozásoké volt. Csokonai, Petőfi, Ady, Radnóti, József Attila, Tóth Árpád legszebb szerelmes verseiből olvastak, értelmeztek, elemeztek a diákok. Varró Dániel „Változatok egy gyerekdalra” című műve nyomán stílusparódiákat írtak. Tájfestés, portrékészítés, dal- és versillusztrációk rajzolása gazdagította a programokat. Szinte egész nap és főként esténként zene szólt a táborban. Mindennapos túralehetőségek kínálkoztak.

Számomra emlékezetes volt, amikor Mátéval legyalogoltunk a Deseda-tó partjára, persze a tanár úr szálfalábainak árnyékában. Bevallom, időnként kocognunk kellett, ha nem akartunk lemaradni. Az úszás szerelmeseiként kellemes felfrissülést jelentett a tó bársonyos vize.

Önfeledt vidám hangulatban, ám komoly munkával telt a hetünk. Utolsó esténken megnéztük az elkészült filmet. Csaptunk egy búcsú bulit. Tábortüzet gyújtottunk. Majd pokrócokba bugyolálva kifeküdtünk a szabad ég alá a csillagokban gyönyörködni. Az izzó, fel-felpattanó pernye mintha maga is a csillagmilliárd részét képezte volna.

Tengernyi apró mozzanat, történés, tréfa maradt leíratlanul. Csak a főbb benyomásaimat próbáltam közvetíteni. Ezt át kell élni!

Rónai Balázs (12. D)