Interjú egy irodalmárral

Beszélgetés Halvax Eszter tanárnővel, a töröcskei tábor irodalmi foglalkozásainak vezetőjével, a krumplifőzelék mesterével

Kedves tanárnő! Úgy tudom, hogy a fonyódi gimnazisták kedvelt nyári tábora, a „Töröcskei tábor”, minden évben új témával indítja az irodalmi foglalkozásait. Miként történik a témaválasztás?

A témáink alapja a természet. Még régebben, amikor az első tábort megszerveztük, az volt a tábor mottója, hogy „Művészet a természetben, Természet a művészetben”. Ezt ma már hagyományként követjük. Minden évben kitaláltunk egy olyan új témát, ami lehetőség szerint kapcsolódik a művészethez és egyben a természethez is. Tavaly a szerelmi költészetet és a természetet kötöttük össze, idén pedig a ritmusra esett a választás.

A feldolgozandó anyagok minden évben sablonszerűen kerülnek választásra, vagy jön egy ihletettség?

Amikor megállapodtunk Lengyel Zsüliett tanárnővel és Keserű tanár úrral abban, hogy az idei évben a ritmus lesz a téma, akkor elkezdtem gondolkodni azon, hogy miként lehetne a ritmust megközelíteni az irodalom nyelvezetén keresztül. Ekkor eszembe ötlött Babits Mihály „Mint különös hírmondó…” című verse, amiben a ritmusról van szó:

“óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek
ritmusa, Isten versének ritmusa — mily kicsi minden
emberi történés!”

Mindjárt tudtam, ez lesz a mottóm. Ez után elgondolkodtam azon, hogy milyen ismétlődések vannak az életben, akár a szerelemnek, akár a természetnek a kapcsán, és ennek megfelelően próbáltam műveket találni. A ritmus maga a zene, tehát olyan művek után kutattam, ahol erős a zeneiség. Ezzel érzékeltettem, hogy a szavak különös váltakozásából hogyan kel életre a vers lelke, a költemény muzsikája. Ezeket figyelembe véve válogattam ki az alkotásokat.

A táborban végzett műelemzések, közös foglalkozások hatással vannak az iskolai teljesítményre?

Én úgy vélem, hogy igen. Ha a diákokkal közösen elmélkedünk, akár napi három-négy órán át, az a fiatalokra rendkívül motiválóan hat. Rousseau és Csokonai nevelési módszerében hiszek, mégpedig abban, hogy ha az ember eltér a megszokottól, mint például az iskolapad vagy a negyvenöt perc, az már figyelemfelkeltő. Ha például kalandozunk a természetben, a lugasban sétálunk, dombokon túrázunk, és eközben hívjuk meg a művészet szellemiségét, az maradandóbb élményt nyújt, mint a megunt rutin.

Én is csak ajánlani tudom a tábort! Tanárnő, köszönöm szépen az interjút!

Horváth Norman (10. B)

SZÓLJ HOZZÁ!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s