Sugárzó tudomány

1477853_694286833929019_610727028_n

Vigyázat, sugárveszély!

Ilyen táblákkal lépten-nyomon találkozhattunk, hiszen november 20-án iskolánk fizika és kémia iránt érdeklődő diákjai tanulmányi kirándulás keretében bepillantást nyerhettek a Magyar Tudományos Akadémia Csillebércen található Központi Fizikai Kutatóintézetének Energiatudományi Kutatóközpontjába (MTA KFKI EK), ahol a magyar tudomány ünnepe (november 3.) alkalmából rendezett előadássorozat keretei között a radioaktivitást, annak következményeit, felismerését, a kockázat kezelését és a sugárvédelem módjait láthattuk testközelből.

Az 1950-ben alapított intézet bemutatásakor megismerkedhettünk az ott folyó kutatásokkal, a kutatóreaktor technikai paramétereivel, valamint a radioaktív hulladékok kezelésének módjával is.  A nap folytatásaként a csoport kettéválni kényszerült; míg a kémiások űrdozimetriai előadáson vettek részt, a fizikások bepillantást nyerhettek a kutatóreaktor működésébe, majd a két csapat váltotta egymást.

Űrdozimetriai kutatások, mérések 1970 óta folynak a kutatóintézetben, a Magyarországról valaha űrbe jutott eszközök mintegy 70%-a innen származik. Ez a tudományág a kozmikus sugárzások mérésével és a mért értékek kiértékelésével foglalkozik, ehhez az intézetben számos műszer készült, melyek azóta világszerte általánosan alkalmazottá váltak, ilyen például a “Pille rendszer”, mely egy igen egyszerű elven működő folyamatos dozimetriai monitorozó egység. A központban dolgozók a 10 éve indult Rosetta-küldetésben is jelentős szerepet vállalnak, melynek értelmében 2014-ben egy üstökösre kísérelnek meg mérőegységekkel landolni. A kísérlet azért egyedülálló, mert segíthet felfedni a választ arra a kérdésre, hogy vajon lehetett-e közük a meteoroknak a földi vízkészlet létrejöttében, illetve az élet kialakulásában.

Az intézetben működő orosz gyártmányú VVRSZ (Víz-Víz-Reaktor Szisztéma) alapján működő M10-es kutatóreaktor működésébe is betekintést nyertünk. Működési elve megegyezik a paksi atomerőműével, teljesítménye azonban jóval alacsonyabb (míg a paksi erőmű blokkonként 500 MW, azaz összesen 2 GW teljesíményt nyújt, a csillebérci kutatóreaktor csupán 10 MW-nyi hőteljesítményre képes) és szerkezeti felépítésük is eltérő, emiatt a kutatóreaktor energiatermelésre igen rossz hatásfokkal lenne csak alkalmas, tudományos célokra viszont a paksi reaktorblokkok nem nyújtanak megfelelő körülményeket. A kutatóreaktor aktív zónájában 190 db fűtőelem helyezkedik el, bennük összesen 9,5 kg ~ 10-20%-os dúsítású 235U izotóp található, a láncreakció 18 db szabályozórúddal (ezek közül 1 db automata, 3 db biztonságvédelmi) tartható “kordában”. A vezérlőteremben megismerkedhettünk a reaktorban előforduló jelenségek kezelési módjával és a komplexum felépítésével is.

Szeretném a társaság nevében megköszönni Feketéné Györe Szilvia tanárnőnek és Németh László tanár úrnak a szervezést, illetve Zentai Ildikó tanárnőnek, hogy elkísért minket.

Máté Bence
12. c

SZÓLJ HOZZÁ!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s