Milyen a tél a „magyar tengeren”?

  Ha azt halljuk, hogy „magyar tenger”, mindenki a Balatonra gondol. A „magyar tenger” megnevezést először Pálóczi Horváth Ádám balatoni költő használta az 1780-as években, ami azóta közismertté vált.

Kép

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tavaként minden évszakban felejthetetlen szórakozást nyújthat. A páratlan szépségű és egyedi hangulatú tó télen is rengeteg élmény helyszíne lehet. Csodálatos a téli táj, a művészet kimeríthetetlen forrása.

Így ír erről Proity Luca 11. a osztályos tanuló: „Ősszel lehullnak a falevelek a fák lombjairól, novemberre már  dér dereng a kapukon és a kerítéseken.  Decemberben már a köd is kitekint, és alig látjuk a felkelő napot. Az este előbb beköszönt, már sötétbe borul a város délutánra. S mi az, ami a télből nekünk a legjobban hiányzik? A hó. Nincs két egyforma hópihe. A hófödte, ezüstösen csillogó tájnál nincs szebb látvány, ezt bizton állíthatom. No és persze azt is, hogy minden gyerek szeret hógolyózni télen, vagy hóembert építeni az udvaron, vagy csak lecsúszni szánkóval a domboldalról. Ezekre mind csak akkor van lehetőségünk, ha tél van, ha hideg van, és persze hó is van.  A Balaton és egyéb tavak is csak télen fagynak be, s csak ekkor van lehetőségünk önfeledten mókázni a jégen, korcsolyázni, fakutyázni. Vagy este sétálni a hóesésben, hallgatni, ahogy ropog lábunk alatt a friss hó. Csodálni a táj mindig változatos téli öltözékét, ami gyönyörű látványt tár az emberek elé.”

Kép

Az év leghidegebb hónapja a január, ennek ellenére az idén nem volt részünk a balatoni korcsolyázásban.  Általában a januári hideget a hosszú téli éjszaka, a derült égbolt, az erős éjszakai kisugárzás, a rövid nappali felmelegedés és a hótakaró okozza. Az így kialakuló hideg légtömeg hetekig is megmaradhat. Zord téli napról akkor beszélünk, ha – 10 °C alatti hőmérsékletet mérünk, téli napnak nevezzük azt, ha nem megy a hőmérő szála fagypont fölé. Az elmúlt 100 év leghidegebb januári átlaghőmérsékletét 1942-ben és 1964-ben tapasztalták, ezekben az években a havi átlaghőmérséklet –10 °C alatt volt.

Az eddigi legmagasabb napi maximum hőmérsékletet 1990. január 30-án mérték. Ez időben a Balaton környékén 15°C körüli hőmérsékleti rekordot tapasztaltak. A januári átlaghőmérséklet 1936-ban pedig megközelítőleg 7 fokkal a sokéves átlag fölött alakult.

Kép

Az idei január, a plusz 2,5 fok körüli átlagával, az elmúlt 100 éve körülbelül 10. legenyhébb januárja volt. 2007 januárjában a plusz 5 fok körül számított átlaghőmérséklet pedig az eddig tapasztalt egyik legmagasabb érték. Nem sokkal marad el ettől 2001 és 2002 januárja, amikor 3-4 fok között volt az átlaghőmérséklet, februárban pedig már 9 fok körüli átlaghőmérséklet mutatkozott.

Ha az elmúlt 100 év hőmérsékletének alakulását nyomon követjük, megfigyelhetünk az átlagértéktől eltérő periódusokat, de a maximumban vagy a minimumban történő kilengések bizonyos mértékig kiegyenlítik egymást. Az évek folyamán van egy hőmérsékleti oszcilláció, ám ha többéves átlagokat számolunk, megközelítőleg hasonló értékeket kapunk. Hasonlatos ez a Balaton vízállásához. Az lenne a baj, ha mindig magas vagy alacsony értékeket mérnénk, mivel bizonyos mértékű ingadozásra az ökológiai egyensúly miatt is szükség van. Illetve az ökológiai és biogeokémiai rendszerekben működik egy visszacsatolásos önszabályozás, ami kiegyenlíti a rendszert ért hatásokat.

Ennek ellenére, ha végigtekintünk egy hosszabb, 100 éves intervallumon, megállapíthatjuk, hogy a hideg telek gyakrabban léptek fel a múlt század elején. A múlt század első felében három olyan év is volt, amikor a fagyos napok száma megközelítette a százat. A század végére ez legalább 12-15 nappal lett kevesebb. Egyedül 1996-ban volt 80-nál több fagyos nap. Amíg a januári átlaghőmérséklet 1990 előtt mínusz 0,5 körül mozgott, 2000-2014 között a januári átlaghőmérséklet plusz 0,9 fok körüli értéket mutat.

Kép

Hogyan hat a hideg a Balaton élővilágára? A tél nem passzív szakasz a Balaton életében. Nem alszik a Balaton teljes élővilága, hanem megvan a maga sajátos téli élete. Például a vízben egészen más algák szaporodnak el karácsonykor, mint tavasszal. Ezek néhány mikrométeres, speciális zöldalgák. Jelentős szervesanyag-termelők, így táplálékot nyújthatnak más élőlényeknek.

Viszont pihenőbe vonul a parti nádas.  Ősszel a hajtások elszáradnak, és a tápanyagaikat, a fontos foszforforrást az üledékben rejtőzködő gyöktörzseikben halmozzák fel. A Balatonban élő hínárfajták a tófenékre süllyednek, lebomlanak, csak a gyökérzetükben telelnek át. A kagylók és a csigák a víz mélyebb régiója felé húzódnak, anyagcseréjük lelassul, nem mozognak. A tavi kagyló petéi a téli hónapokban az anyaállat kopoltyúján maradnak, ott több az oxigén. Tavasszal kikelnek, és a belőlük kialakuló kajmacsos lárvák a halak kopoltyúján élősködnek.

Télen a Balaton felszíni vize plusz 4 fokra hűl, ez a sűrűbb, nagyobb tömegű víz a tó aljára süllyed, és helyére a melegebb, kisebb sűrűségű víz kerül. Ez egy vízcirkulációt indít el, ami addig tart, amíg az egész víztömeg 4 fokos lesz. Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a víz felső rétege megfagy, de alatta megmarad a plusz 4 fok, ez biztosítja a halak áttelelését. Rekordnak tekinthető 1929, amikor a jégtakaró vastagsága 70 cm volt. Ez már veszélyt jelent a tó élővilágára, csökken a halak áttelelési esélye, és a rendelkezésre álló oxigén.

A növény és planktonevő békés halak a víz hőmérsékletének csökkenésekor, már az ősz végi időszakban megkezdik a vermelést. A ponty, busa, amur, dévérkeszeg, szélhajtó küsz felkeresi a Balaton legvédettebb pontját. A ragadozók, a süllő és a csuka a nyílt víz felé tart, táplálékot keres. A csukák egész télen át aktívak maradnak, még a jég alatt is próbálnak zsákmányt keresni.

A dankasirályok követik a mélyebb vizek felé vándorló halrajokat, ha a táplálékforrás kimerül, útnak indulnak, felkeresik a közelben levő halastavakat, csatornákat, vetéseket.  A tőkésrécék a parton csoportosulva próbálják átvészelni a hideget. A teknősök, békák és a siklók elhagyják a vizet, sziklarepedésekbe, üregekbe húzódnak vissza. Anyagcseréjük lelassul, dermedt állapotba kerülnek.

A téli Balaton különleges hangulata kevésbé ismert a turisták számára. A tópart és környéke nemcsak az elmélyült, csendes sétákra, szemlélődésre ad lehetőséget, hanem a téli sportok szenvedélyeinek is lehet hódolni. Bár ehhez a jégnek acélosra kell fagynia, ami a körülbelül 10 cm vastagságot jelöli.

Idegenforgalmilag is rengeteg kihasználatlan erőforrást rejt még a Balaton és környéke.

A Balaton környékén lakók száma körülbelül 260 ezer fő. Ez a nyári turizmus folyamán akár megduplázódhat, ami a tóra jelentős plusz terhet mér. Ezzel szemben a téli időszak igen csendes.

Kép

Változatos programokkal, új beruházásokkal, téli termálfürdőkkel, fitness és wellness centrumokkal lehetne  a téli Balatonhoz csalogatni a kikapcsolódni vágyókat.

Dr. Hajósy Adrienne és Piliszky Zsuzsa (Nők a Balatonért Egyesület) tanácsait, és Proity Luca (11.a osztályos tanuló) írását felhasználva összeállította Balázs Brúnó 9.c (Mátyás Király Gimnázium).

 

december

min.   max.    havi átlag

január

min.       max.   havi átlag

február

min.       max.   havi átlag

2014     -11         11

2,6

   
2013 -6        10

2,2

-13           9          

0,1

-5           9           

2,3

2012 -11        7      

-0,2

-10           9          

1,6

-18        12         

-3

2011 -10      11      

2,8

-10         10        

0,3

-7          12          

0,6

2010 -18      11     

-1,3

-13           7         

-1,4

-12        11        

1,4

2009 -17      15      

1,6

-13           7        

-1,7

-9          12         

1,9

2008 -13      12     

2,5

-13         12        

1,9

-10        18       

4,5

2007 -8          6      

-1,5

-5           15              

5

  0         14            

8

2006 -6        16        

2,5

-12           6          

-2,5

-10        15       

2,5

2005 -8        10            

3

-10         13          

-1

-15          5         

-2,5

2004 -6        12            

3

-10         10          

0

-10        18           

4

2003  0,       15           

8

-18         14        

-2,5

-14          4         

-5,5

2002 -8        12            

1

-10         18          

3

-2          18             

9

2001 -14      10     

-3,5

-5           12            

4

-3          16             

9

                         A hőmérséklet alakulása a Balaton környékén a téli hónapokban

(www.csatolna.hu/archive/Beka/korabbi/korabbi.shtml, owww.met.hu/eghajlat/visszatekinto/elmult_evek; 2014.02.05. adatai alapján)

SZÓLJ HOZZÁ!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s