George Orwell

Száztíz éve, 1903. június 25-én született George Orwell angol író. Fontos, hogy megragadjuk az alkalmat a megemlékezésre, hiszen akiről szeretnénk beszélni, még nincs olyan távol tőlünk, és remekművei, mint például az 1984 vagy az Állatfarm, örökérvényűek.

orwell

Orwell, eredeti néven Eric Arthur Blair, az indiai Motihariban látta meg a napvilágot, ahol apja a polgári szolgálatban végzett munkát. Néhány év múlva Angliába költöztek. Orwell iskoláit magánintézetekben végezte. Orwell tanulmányait követően öt évig Burmában élt az angol birodalmi rendőrség szolgálatában.
Leszerelését követően visszatért Londonba, majd Párizsba, hogy megismerje az egyszerű szegény munkásokat. 1933-ban jelent meg első könyve Csavargóként Párizsban és Londonban címmel.

Bővebben…

Reklámok

Tudjuk-E, mit etetnek meg velünk?

Adalékok az élelmiszerekben, avagy az E titka…

Az egészségre nem ártalmas adalékok: E103-105, 111, 121, 122, 126, 130, 132, 140, 151, 152, 160-163, 170, 174, 175, 180, 181, 200-203, 236-238, 260-263, 270, 280-281, 282, 290, 300, 301, 303, 305-309, 322, 325-327, 331-337, 382, 400, 406, 408, 410, 411, 413, 414, 420, 422, 440, 471, 475, 480.

Hatása nem egyértelműen bizonyított: E125, 141, 150, 153, 171-173, 240, 241, 477.

Veszélyes adalékok: E102, 110, 120, 124.

Rákkeltő adalékok: E131, 142, 210, 211, 213-217, 239, 330.

Az egészségre bizonyítottan káros adalékok:

  • Az E220-224 bélpanaszokat okozhat.
  • Az E338-341, 450, 461, 463, 465, 466 emésztési zavarokat okoz.
  • Az E230-233 bőrpanaszokat idézhet elő.
  • Az E200 a B12 vitamint károsítja.
  • Az E311 és 312 az idegrendszerre hat károsan.

(A düsseldorfi egyetem gyermek rákkutató klinikájának közlése alapján)

Köszönettel átvettük a Dobogó című folyóirattól!
(I. évf., 4. szám)
http://www.dobogommt.hu/

Hogy is van ez a karácsony dolog?

“Kung His Hsin Nien bing Chu Shen Tan” – azaz Boldog Karácsonyt, kínaiul. Bár a karácsony alapvetően keresztény ünnep, a világ számos országában elterjedt. Van, ahol csak a kikapcsolódás és az ajándékozás lehetősége számít, máshol ez senkit nem érdekel, a lényeg a Jézus születéséről való megemlékezés. Az ünnepi hangulat megteremtésének számos módja akad. Bangladesben például fenyő helyett banánfák az ünnep kellékei, Zimbabwében a miniszterek tárgyalnak Istennel a nép lelki üdvéért, Szíriában pedig a legkisebb tevét várják az ajándékot leső gyerekek.

Télapó, Mikulás, Bábuska, Hoteiosa, Befana – valószínűleg sok gyerek szerint mindegy, hogy hívják, a lényeg, hogy jöjjön már és hozza az ajándékot. Bár a karácsonyi ünnep alapvetően semmilyen ajándékozáshoz nem kötődik, csak Jézus születéséről emlékezik meg, mára a legtöbb országban mégis ez az elterjedt, a világ minden táján népszerű gyakorlat. Még olyan országokban, amelyeknek semmi közük a kereszténységhez és így az egyik legfontosabb keresztény ünnephez sem.

Botticelli: A bölcsek imádása

Bővebben…

Szent István vértanú és a regölés

A karácsonyi ünnepkör nem záródik le december 25-ével, noha ez a fénypontja.

Karácsony másnapja, december 26-a Szent István vértanú ünnepe. István Jeruzsálemben élt, az első hét diakónus egyike volt, akiket a hívők az apostolok segítőivé választottak. Nemcsak az igehirdetésben, de a szegények gondviselésében is jeleskedett. Ezért sok haragosa támadt, törvényszék elé állították, s mivel ott is állhatatosan kitartott hite mellett, a csőcselék rárontott, kihurcolta a városból és agyonkövezte i.sz. 37-ben. Így ő lett a keresztény vallás első vértanúja. A bécsi Stephansdom éppúgy az ő tiszteletére kapta a nevét, mint államalapító első királyunk. Hazánkban már Géza fejedelem emeltetett neki szentelt templomot Esztergomban, ahol fiát megkereszteltette. Több falu, helység őrzi nevét. A győri és pápai székesegyházban Maulbertsch freskói örökítették meg a szent életének fontosabb jeleneteit. A kőművesek, kőfaragók patrónusa, a jó halál és a lovak védőszentje volt. Nyugat-Magyarországon és Burgenlandban még ma is él az ún. Stefanreitennek, azaz az István-lovaglásnak a szokása. December 26-án a legények kora hajnalban kilovagolnak a határba, hogy a következő évben a ló egészséges maradjon, s magukat is az Úr oltalmába ajánlják.

Ez az időszak, mint már sokszor emlegettük, a téli napfordulóhoz kötődik. Az egyház a pogány áldomások megszűntetésére fogadta el az istvánolást, István-köszöntést, a Szent István áldását, szentelt borral kívánva mérsékelni a kicsapongásra áhítozókat.

István vértanú estéjéhez fűződik egyik legrégibb magyar népszokásunk, a regölés, mely valójában ősi, pogány eredetű varázslat, nem egyszerűen jókívánságok tolmácsolása. A szó mágikus hatalma őseink számára oly nagy volt, hogy úgy érezték, amit a regösök kimondanak, azt meg is idézik, a megfogalmazott vágyak mintegy kényszerítik önmaguk teljesedését. A középkorban a szokást valószínű még az egész ország területén ismerték, manapság már inkább csak Erdélyben, Moldvában és a Dunántúl nyugati részén dívik. A falu növendék legényei december 26-ától újévig házról házra jártak, és az állatokkal, terméssel kapcsolatos jókívánságaikat adták elő a házigazdáknak, vagy az ifjú szerelmeseket regölték össze. Cserébe adományokat gyűjtöttek, azaz kolendáltak. Ilyenkor álarcot vettek föl, jelmezbe öltöztek, láncos botokkal, dudákkal, csengőkkel szerelték fel magukat, amelyekkel ütemesen kísérték előadásukat. Mielőtt az ablak alatt énekelni kezdtek, megkérdezték, szabad-e regölni, s csak az igenlő válaszra fogtak bele.

Az olimpiák története

Kedves Diákok!

Biztos sokan tudjátok, hogy jövőre, azaz 2004-ben olimpiai játékokat fognak rendezni Görögország fővárosában, Athénban! Erre való tekintettel szeretnék nektek minden számban egy kis olimpiatörténeti áttekintést nyújtani!

Mikor is kezdődtek az olimpiai játékok? Kinek az ötlete volt, hogy egyáltalán legyenek ezek a rendezvények? Hogyan jutottak el a játékok odáig, hogy ma a világ minden részén több milliárd ember kíséri figyelemmel?

Bővebben…